A gimnázium BIOLÓGIA 11. tankönyv első fejezetének címe A sejt felépítése és működése. E rész első alfejezete a gimnáziumi kémiában tanult szerves kémiai ismereteken alapul. Azonban a kémiai fogalmakat nemcsak ismétlésszerűen foglalja össze, hanem tovább lépve, a biológiai tárgyalásmódnak megfelelően részletezi, illetve csoportosítja ezeket. Amíg az első alfejezet az építőegységek szerkezeti sajátosságaira helyezi a hangsúlyt, addig a második alfejezetben már ezek biokémiai reakcióira kerül sor.
A lényeg az enzimek szerepének , az anyagforgalom és az energiaáramlás megértésén van. Erre a szénhidrátok felépítésének és lebontásának, illetve a fehérjeszintézis folyamatának áttekintése ad lehetőséget.
A harmadik alfejezetben mindezeket a folyamatokat a sejt belső terében helyezzük el, a biológiai membránhoz kötve.
A tankönyv második fejezete Az ember szervezete címet viseli, és ennek megfelelően áttekintést ad az emberi szervezet felépítéséről és működéséről. Az önfenntartó működésről szóló alfejezetben kerül sor a kültakaró és a mozgás, a táplálkozás, a légzés, az anyagszállítás és az immunitás, valamint a kiválasztás szervrendszerének a tárgyalására. Ennek során annyi anatómiai ismeretre van szükség, hogy azok a biokémiai és a sejtbiológiai ismeretekkel együtt megalapozhassák az élettani folyamatok megértését. Az alfejezet anyagának a tanulásához az előző tanévben tanult szövettani ismeretek és néhány alapfogalom felelevenítése is szükséges. A hormonális rendszer és a reprodukció alfejezetében szintén alkalmazni kell mind az állatok életműködéseinél megtanult alapfogalmakat, mind a sejtbiológiai ismereteket. Ez főleg a hormonális és a reprodukciós rész bevezetésére vonatkozik. Az idegi szabályozás alfejezetét is az előző tanévben tárgyalt fogalmak, mint az inger, az ingerület, a neuron és a reflex alapozzák meg. Ezekre és a biokémiai fogalmakra épül fel az idegrendszer tárgyalása.
A szerves kémia tanulmányok célja, hogy a tanulók értsék meg az őket körülvevő anyagi világot, és ismereteiket felhasználva felelősen cselekvő, a hétköznapi anyagokkal magabiztosan bánó felnőttekké váljanak. Civilizált életkörülményeink kialakításában nélkülözhetetlen szerepe van a kémia tudományának, ezért a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap az anyagismeret, és a tananyag szélesebb körben tárgyalja a különböző anyagok gyakorlati alkalmazásának és környezeti hatásának problémáit. A tananyag bőséges lehetőséget biztosít az ismeretszerzésre, a hétköznapokban, akár a hírekben felbukkanó kérdések megtárgyalására. A gyakorlatba történő rendszeres visszacsatolással a használt tankönyv segítséget nyújt ezen témák tartalmilag megalapozott értelmezéséhez és magyarázatához. Ugyanakkor a tankönyv tudományosan korszerű és igényes kémiai ismereteket tartalmaz, ami lehetőséget biztosíthat a továbbtanuláshoz szükséges mélyebb tudás megalapozásához is.
Az élőlények öröklődése. Ez a rész azöröklődés alapjait tárgyalja, az előző tanév molekuláris- és sejtbiológiai tananyagának ismeretében. Különös figyelmet kell fordítani ezek közül a fehérjéket, a nukleinsavakat és a sejtosztódásokat tárgyaló részekre. Erre lehet azután építeni az öröklődés alaptörvényeit, a nemhez kötött öröklődést, a kapcsolt öröklődést, a mutáció jelenségének a tárgyalását, a mennyiségi jellegek öröklődését. Újonnan megírt fejezetrész a géntechnológia alapfogalmai.
A második fejezetAz élővilág és környezeteelső részében az ökológiai rendszerek általános jellemzőiről van szó. Ebben azok az ökológiai fogalmak kerülnek részletesebb tárgyalásra, amelyek az egyed feletti szintek rendszerszemléletének kialakításához szolgáltatnak alapot.
Ennek során feltétlenül figyelembe veendők és felhasználandók az előző évfolyamokban tanult természetföldrajzi alapfogalmak. A következő alfejezetben a populációk és a társulások tárgyalására kerül sor. A társulások alapfogalmainak és jellemzőinek konkrét tárgyalásához és megértéséhez nélkülözhetetlen a hazai társulások főbb típusainak alapvető ismerete. Erre épül a fejezet harmadik részeként a biomok és a bioszféra áttekintő tárgyalása. Az egyes biomok bemutatása során válnak valóssá és kapnak értelmezést az egyébként elvont ökológiai fogalmak. A bioszféra fogalmának tanítása során válik lehetővé a hazai és a globális természetvédelem és környezetvédelem aktuális problémáinak értelmezése.
A tankönyv harmadik fejezete Az élővilág evolúciója az evolúció genetikai alapjainakismertetésével kezdődik. Ebben mind az előzőekben tanult genetikai, mind a populációs ismeretekre szükség van. A genetikai egyensúly, a természetes szelekció, az adaptáció és a fajok kialakulásának részletesebb kifejtése után kerül sor a bioszféra evolúciójánaktárgyalására. Ez a földtörténeti idők rendjében tekinti át az élővilág kialakulását, a növény- és állatvilág fejlődéstörténetét, végül az ember evolúcióját és történeti szerepét a környezetének megváltoztatásában.
Ebben a kurzusban bevezetés a keresztény tarsadalometikába. Kitérünk azokra a dokumnetumokra, amelyek tartalmazzák a szociál etika főbb elveit és tanulmányozni fogjuk azon gyakorlatokat, amelyek minták a tarsadalom szervezésében. A kurzus során a diákok alkalmat kapnak rá, hogy elemezzenek konkrét társadalmi problémékat, összehasonlítsanak egymással versengő értékeket, lehetőségük lesz alkalmazni tudásukat, valamint értékelni saját tanulásukat.
